Herédi Otilia (Oti)

 "A tánc tulajdonképpen csak a világ egyik legcsodálatosabb hobbija!"

Szakmai képzettség

Magyar Táncművészti Főiskola - Modern Társastáncpedagógus szak - 2004
Magyar Népművelődési Intézet - Alapfokú Társastánctanár - 1993

Óvodáskori művészi torna, majd 7 évnyi ritmikus sportgimnasztika és balett órák után, 13 éves koromban kezdtem társastáncot tanulni. A tanfolyamok elvégzése, majd néhány verseny után úgy éreztem, hogy a társastáncok kötöttsége és kötelező koreográfiája nem nekem való. Eljutottam egy boogie-woogie tanfolyamra, ahol rövid idő alatt megéreztem és megszerettem a tánc kötetlenségét. Később az oktató, Nagy Attila felkért, hogy legyek a táncpartnere, így az Auer Pál vezette Ritmus Bólyai Táncklub tagjaként 1990-től az IDO és a WRRC szervezetek keretében magyar bajnokságokon, illetve a magyar válogatott tagjaként világversenyeken indultunk boogie-woogie és swing tánc kategóriákban. Több Országos Bajnoki cím és két Világbajnoki bronzérem után hagytuk abba a közös versenyzést 1995-ben. Szalagavató koreográfusaként találkoztam későbbi partneremmel Szirmai Csabával, akivel a Memphis TSK-ban Kiss Krisztina (Krinya) szárnyai alatt kezdtünk el mambót, hot blues-t és salsát táncolni. 1997-ig versenyeztünk együtt, több országos- és világversenyen értünk el dobogós helyezéseket, amelyek érdeméül 1997-ben Érdemes Sporttáncos díjjal tüntettek ki bennünket.

Tanítás

A tanítás a versenyzéssel együtt kezdődött 1990-ben. Kezdetben boogie-woogie és hobby rock & roll kurzusokat vezettem, majd a Magyar Népművelődési Intézet Alapfokú Társastánctanár-képzésének elvégzése  után társastánc tanfolyamokat is tartottam. Miután 1997-ben a versenyzést végleg abbahagytam, az évek folyamán nálam tanult tanítványok agitálására és részvételükkel megalapítottam az Oti-Boogie Táncklubot. 1999-ben az Év Táncklubja lettünk, hiszen Világbajnoki bronzérmes és Országos Bajnok párosaim voltak. 2000-ben felvételt nyertem a Magyar Táncművészti Főiskolára, így a megfelelő képzettség elsajátítása érdekében - és sajnos elegendő idő hiányában - klubomat megszüntettem. A főiskolán Módy Júlia és Késmárki Kálmán szerettették meg velem a versenytáncot, hiszen azt megelőzően több mint tíz évig nem foglalkoztam ezzel a műfajjal. Főiskolai gyakorlaton kerültem Papp Zoltánhoz, aki a diploma megszerzése után felkért, hogy tanítsak táncklubjában. Nála ismerkedtem meg a salsa kubai stílusával.

Amikor először táncoltam kubai salsát, újra azt éreztem, amit boogie-táncosként - szabadságot! Nincsenek kötöttségek, nincsen koreográfia, lehet interpretálni a zenét, kifejezhetem magam, ahogy nekem tetszik! Eddigi életem során ez a két tánc az, amiben ezeket megtaláltam.

A salsán kívül swing-alapú táncokat (rocky, lindy hop, jive, boogie-woogie), valamint cha-cha-cha-t és társastáncokat tanítok, de workshop foglalkozások keretében forgástechnika és női mozgás órákat is tartok.

Tanítási célom

Célom, hogy a foglalkozásokon megtanultakat mindenki önállóan, improvizált kötésekkel, a zenét interpretálva alkalmazza. Módszertanomban a pontosságra és az érthető magyarázatra törekszem, mert fontos számomra megértetni és megtanítani, hogy a lépések elsajátítása nem nehezebb, mint biciklizni tanulni. Valljuk be: ki emlékszik már arra, hogy az első önálló pedáltekerést megelőzően édesapja rohangált mögötte a bicikli üléséhez erősített karót fogva?

Szeretném, ha mindenki érezné a táncok adta szabadságot és kötetlenséget, ha a táncban megtalálná önmagát és - ha a sors úgy hozza - a társát. Aki ezt a hobbit választja, tudni fogja, hogy ez tényleg a világ egyik legcsodálatosabb hobbija!